2009. szeptember 15., kedd

Verne Gyula Munkái Dél Csillaga

Jules Verne
Dél Csillaga

A regény eredeti címe:
L'etoile du sud

Franciából fordította:
Szentgyörgyi Ferenc

A címlap Sebők Imre műve

Kiadja:
Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest

Részlet az előszóból

Jules Verne (1828 - 1905)

"Ha ma Új-Guineában vagy akár Grönlandban bárkit megkérdezünk, tudja-e, ki volt Verne, egészen bizonyos, hogy felcsillanó szemmel sorolja fel a közel negyven éve elhunyt írónak egész sor munkáját, amelyeket együltében, lelkesedve olvasott végig s amelyek egy emberéletre szoló emléket hagytak hátra a szívében. Ámde ugyanígy kérdezhetnők sorra a közelmúlt évtizedek legnagyobb feltalálóit: ki volt rájuk a legnagyobb hatássaé, ki ihlette meg őket technikai elgondolásaikban? Ha őszintén felelnek kénytelenek bevallani, hogy a kormányozható léghajó ötletét Verne "Öt hét a léghajón" c. regényéből, a motoros repülőgép eszméjét A hodító Robur-ból, a fonográf gondolatát "Egy kinai ember viszontagságai Kinában" című regényéből, az automobil lehetőségét a "Gőzkocsi"-ról írott könyvéből, a tengeralattjáró hajót a "Húszezer mérföld a tenger" alatt című írásából és a hadicélokat szolgáló tengeralattjáró felhasználását a "Sándor Mátyás"-ból merítették. "

2009. szeptember 10., csütörtök

Dr. Vajda Gyula Ünnepi Versek

Dr. Vajda Gyula Ünnepi Versek
Szavalókönyv

Iskolai ünnepélyekre alkalmas költemények gyüjteménye

Szerkesztett Dr Vajda Gyula állami felsőbb leányiskolai igazgató

Budapest, 1907
Singer és Wolfner kiadása
(VI., Andrássy út 10.)

Példaként Lampérth Géza versét mutatom be a kötetből ma szeptember 10-én. A vers Sisiről szól ( Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné) aki ezen a napon 1898-ban lett merénylet áldozata.

Szeptember 10-én

 E napon rebbent meg fölöttünk
 A halálmadár rémes szárnya
 Vigasztalan gyász sötét árnya
 E napon hullott könnyeső
 Itt minden hantra, rögre ...
 E napon vesztettük el Őt
 Örökre, mindörökre

 Őt, akit szomorú napokban
 Az ég kegyelme külde nékünk,
 Hogy légyen mi erős oltalmunk,
 Bizodalmunk és menedékünk.
 Régi haragot, régi bút
 Csitítson, szelidítsen -
 S mély vészes szakadék felett
 Aranyhidat építsen.

 Őt, akit távol sóhajt hallván
 Hű magyar népe bú-bajáról,
 Résztvevő szivével leszállott
 A trónnak büszke magasáról,
 S bejárta itt a róna tért,
 A völgyet és a halmot
 S lépte nyomában szerteszét
 Öröm virága hajtott.

 Őt, akinek nagy áldott szívét
 Hét, fájdalmas tőr járta által
 S vigasztalója, gyógyítója
 A magány volt, virág s madárral ...
 Az is édesebb volt neki,
 Ha magyar földön lelte,
 Idegenből is haza járt
 Vágyal szárnyan a lelke

 E nap ... Némul vigasztalan szó,
 Ó nem, nem vesztettük mi őt el,
 Im, tiszta, glóriás alakja
 Nőttön-nő köztünk az idővel.
 El csak porlandó része tünt,
 Lelke - szivünk örökje,
 E napon lett Ő miénk
 Igazán mindörökre!

                                   Lampérth Géza

2009. szeptember 9., szerda

Siralmas Erdély

Siralmas Erdély
Siralmas Erdély

Történeti elbeszélések a régi időkből
Hazafias könyvtár
A magyar ifjúságnak írta Gaál Mózes
Kiss Lajos rajzaival
Pozsony-Budapest
Kiadja Stampfel Károly

Tartalom:

A Jedikula rabja
A vitéz szász
Dacó uram szamara
Az utolsó próba
Koldus herceg

2009. szeptember 7., hétfő

Rose: Angol

Rose: Angol
Felelős kiadó: Rose Károly - Közlekedési nyomda Kft. F. v.:  Stettner A.
1939

2009. szeptember 6., vasárnap

Robert Louis Stevenson Emberrablók

Robert Louis Stevenson Emberrablók
regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1956

"Angol-skót író. Edinburghban született, neves skót mőrnök-család fiaként. Apja építettte az angliai partvidék világítótornyait. Az edinburghi egyetemen jogot tanult, 1875-ben meg is szerezte az ügyvédi diplomát. Eközben folyóiratokban tanulmányokat írt. Rövidesen búcsút mondott az ügyvédi pályának és életét teljesen az irodalomnak szentelte, amelyre nagy lelkiismeretsséggel - és eredményesen - készült fel. Hogy gyönge szervezetét megerősítse, sokat utazgatott: eleinte gyalogszerrel Skóciában és Franciaországban majd távoli országokban. 188o-ban Californiában megnösült. Krónikussá váló tüdőbetegsége miatt a következő nyolc esztendő folyamán különböző üdülőhelyeket keres fel Európában és Amerikában, majd hosszabb tengeri útra indul a Csendes-óceanon. 189o-ben Szamoa szigeteken telepszik le; itt tölti életének hátralevő életét. A szamoai éghajlat jót tett beteg szervezetének, egészségi állapotába javulás állt be. Úgy látszott, hogy termékeny írói életnek néz elébe. Ekkor azonban, negyvennégy éves korában hirtelen meghalt. Villájától nem messze, egy hegy tetején temették el."

2009. szeptember 4., péntek

Moritz Hartmann A chilloni fogoly

Moritz Hartmann A chilloni fogoly
Moritz Hartmann A chilloni fogoly, regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1957
Fordította Gyulai Ágost
Szemelvények Mádl Antal utószavából

"A chilloni fogoly (1861) a szabadságért küzdő Bonnivard, genfi főpap élettörténetét mondja el.
Moritz Hartmann a 19. század osztrák irodalmának egyik leghaladóbb alakja. A mai  Csehország nyugati részén, Dusnikban született jómódú polgári családból. Az elemi iskola elvégzése után a jungbuzlaui piaristáknál tanul, majd Prágában és Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait. Apja kívánságára az orvosi pályát vállasztja de a Monarchia legnagyobb városainak élénk irodalmi és politikai jobban vonzotta. Nehezen viseli a korabeli iskolák vasfegyelmét, s mikor a bécsi cenzúra költői munkája elé is akadályokat gördítet, búcsút mondott az egyetemnek és a Habsburg birodalomnak egyaránt. Lipcsébe ment, ahol rövidesen megjelenik verseinek első gyüjteményes kiadása (1845).
Különös érdeklődéssel és figyelemmel kíséri a szabadságukért harcoló elnyomott népek sorsát. Írói fantáziája, mely állandóan a forradalmak színhelyén jár, legtöbbet a magyar nép  szabadságharcával foglalkozik. Éljen Kossuth  című fejezetben kifejezésre jut, hogy a költő a forradalmi hullám elcsendesedése után a magyarok harcától várja egész Európa népeinek megváltását. A harcoló magyarokat saját történelmükből vett példákkal buzdítja. Utal Rákóczi rebelliseire, és sorjában megemlékezik a magyar szabadságharc vezetőiről. Kossuth szónoki tehetségéről külön költeményr ír. A magyarok iránti érdeklődése nem szünik meg a forradalom bukásával. Rövid két évvel Petőfi halála után a magyar származású Szarvadyval együtt Petőfi-költeményeket ad ki német nyelven. Évekkel később személyesen járt Magyarországon; egy Pesten megjelenő németnyelvű lap meghívta külpolitikai szerkesztőnek. Hartmann Kossuth és Petőfi Magyarországát kereste, de mikor ehelyett a Bach-korszak megtorló intézkedéseivel találta magát szembe, inkább visszatért az emigrációba és nem vállalta a megbízatást."