Jeanette d'Oswald

"Jeanette d'Oswald alias M. Jánossy Anna most Zopotban táncol sikerrel.
(renomowana tancerka klas. charakterystycz - lengyel szöveg)"

Talán egy régi újságból kivágott kép?

B. Traven - Embervásár Mexikóban

"Traven regénye a század eleji mexikói környezetbe viszi el az olvasót, ahol a don Casimirók, a don Gabrielek gondoskodnak az indián falvak "jólétéről" - és a maguk hasznáról. Szívesen segítenek a bajba jutott parasztokon, ha a rájuk kivetett adót nem tudnák megfizetni: jövedelmező szerződést kínálnak nekik... Ha valaki megprobálna az útjukba állni, hamar csattan a zár a börtönönajtón, gyorsan előkerül a fegyver. Traven a "szabad" indián parasztok sorsát írta meg ebben a műben, hőseinek életében eleveníti meg az emberkereskedelem körmönfont módszereit, a kiskirályok és bennszülöttek világának különbözőségét. Traven a demokráciáról, a szabadságról és jogegyenlőségről harsogó Diaz rendszert leplezte le ebben a regényében, de egyben a latin amerikai diktaturák jellemzőit is felvázolta szereplőinek hányatott sorsában."

Kossuth könyvkiadó, 1994

Ha más részletek is érdekelnek elolvashtod B.Traven A taliga című bejegyzésemet.

E.S. Fischer Arab kalifák és hadvezérek titkos története

Vagabund kiadó 2007

"Külön köszönet korunk legnagyobb hazai arab- és iszlámkutatójának, BENKE JÓZSEFNEK, aki hozzájárult, hogy átfogó művét, Az arabok történetét  forrásmunkaként használhassam.
                                                                  A szerző"


Az arab történelmi személyek életéről, tetteiről sokkal több konkrét tényt tudunk, mint a sokszor csak legendákból ismert európai és ázsiai királyokról. hercegekről. Az ok: az arab országok fejlett írásbelisége. Míg Európában és Ázsiában nem volt korabeli krónikás, addig az arab világban fejlett volt az írásbeliség, ráadásul a kereszténység felvételékor megsemmisítették a pogány emlékeket is.

A híres kalifákat, szultánokat ílletően pedig azt jó tudni, hogy van aki pusztán saját tettei által lett híres vagy hírhedt, hódított, birodalmat teremtett, épített vagy tett tönkre, volt akinek életművét részben tehetséges hadvezérei, rokonai, testvérei alkották, és voltak vezérek,akik rossz, gyenge uralkodók idején alkottak nagyot, és az ő korukat inkább rájuk, mint urukra emlékezve ismeri a világ.

Ezek a vezérek vagy vezírek is nagy egyéniségek voltak. Érdekes: a vezér szó is arab eredetű, a vezír afféle átmenet, eredetileg al-Vazír volt a szó alakja. És ezt az oszmán-törökök is átvették, ott is sokszor jobban ismerjük egy-egy nagyvezír nevét, mint a korabeli rossz, gyenge szultánét.

Türk Attila Az oszmán birodalom története

Anno Kiadó, MMVII

Megjegyzés: A szerző vezetékneve nagyon passzol a könyv témájával. Talán szerzői álnév? Vagy talán egy igazi törökkel van dolgunk? :)  Ugyanis türk ugyancsak törököt jelent a tágabb értelemben, lásd türkök.

Szatmári Jenő István író álneve.

Maci Földimogyorós tejnugát jellegű tábla

Megtörtént esetek

 Színházba indultunk a férjemmel, és taxit hívtam. Mielőtt a kocsi megjött, kiraktam a macskát a házból, de azonnal visszaszökött, és felrohant a lépcsőn. A férjem a macskát kereste, amikor megjött a taxi. El akartam titkolni a sofőr elől, hogy a ház őrizetlenül marad, ezért azt mondtam: - A férjem rögtön jön, csak felment elköszönni az anyámtól. A férjem néhány perc múlva jött is, beült mellém a taxiba, és azt mondta: - A vén dög az emeleti szobában az ágy alá bújt. Egy fogassal kellett kikergetnem.
    
    
    Réges régen, a tv hőskorában esténként még a nők olvastak fel esti mese gyanánt. Egy alkalommal, teljesen váratlanul az utolsó pillanatban a bemondónő rosszul lett, és helyette az egyik férfi kollegát kérték fel a mesemondásra. - Szervusztok, gyerekek! - köszönt illendően az ötvenhárom éves szakállas figura. - Fecske anyó vagyok... - folytatta, és a korabeli felvételen látszik, hogy az operatőr megbillenti a statívot a röhögéstől. A mesélő, nagydarab szakállas figura folytatta: - ...és épp a tojásaimon ülök... - a korabeli kollegák szerint ekkor a hangosító, valamint az összes díszletes és kellékes halkan kiosont a folyosóra, majd összeesett a röhögéstől. Utolsónak az operatőr maradt, aki a következő mondat után hagyta el a stúdiót: - ...és a fészekből kilóg a szép villás farkam...
    
    
    A szilveszteri ünnep környékén Kertváros valamelyik kies 10 emeletes panel zugában egy erősen beitalozott egyetemista társaság úgy gondolta, nem ártana a sítáborba való felkészülést egy kis gyakorlással előkészíteni. Ez a lépcsőház egyenetlenségeit leküzdő "síelés" (léceken, ahogy kell) egészen addig jól működött, amíg a kicsit nagyothalló Mari nénit el nem kaszálták az egyik fordulóban. Sajnos az idős asszony lábát törte, de hőseink csak a mentőket hívták ki hozzá - bátorságuk már nem volt el is vállalni az esetet. Igen ám, teltek a napok, nőtt a bűntudat s nem volt mit tenni: irány a 400 ágyas (az egyetemi kórház), Mari nénit megkeresni, bevallani, jobbulást kívánni, virágot átadni... A nyomozás sikerrel járt, megvolt az emelet-, kórterem-, ágyszám de ahogy beléptek a helyszínre, ott már csak egy üres ágyat találtak, behúzva - friss/tiszta ágyneművel. A társaságon eluralkodott a rémület: - Marinénit elvitte a combnyaktörés! Gyilkosokká lettünk! Jaj-jaj! Kis idő múlva, egy nővér érkezett s természetesen kíváncsi volt, hogy a fiatalemberek mit keresnek az üres kórteremben. Egyikük erőt vett magán és megkérdezte, vajon hova került el innen kedves öreg hölgyismerősük, akihez látogatóba érkeztek? Mire a nővér: - Áá, szegény Mari nénit keresik? Épp most vitték át a pszichátriára, mivel napok óta azt hajtogatja, hogy őt bizony síelők ütötték el a lépcsőházban...
    
    
    Pécs, Nagy Lajos Gimnázium.
    Buszos osztálykirándulás keretében viszik a diákokat a kaposvári Csiky Gergely Színház, Dózsa György c. színdarabjának előadására. A baranyai megyeszékhelyről az út - busszal - kb. 1-1.5 óra. Időben el is indulnak, ám a busz defektet kap és a szókimondó buszsofőrnek egy órájába telik kicserélni a kereket. Így már természetesen nem érnek oda időben, csak amikor már javában folyik az előadás. Nosza, annyi baj legyen, a jegyek ki vannak fizetve, a helyek fenntartva, mind a negyven ember, élén sofőrünkkel megpróbálja laposkúszásban elfoglalni a székeket. Az előadásnak pont ebben a pillanatában ér a szövegkönyv ahhoz a részhez, amikor a jobbágysereget verbúváló Dózsa így kiált fel: - Hol késtetek, Parasztok? Mire hősünk magára véve a felszólítást, így vág vissza: - Hát b... m.. az anyád, lerobbant a buszunk, te kö...g!!!
    
    
    A legfrappánsabb ügyfélkezelés díját valószínűleg az ausztrál Ansett Airlines jegykezelőnője érdemelné ki az alábbi megoldásával: Egy Ansett járat kimaradt Sydney repülőterén, mivel a légitársaság Boeing 767-es utasszállító gépe meghibásodott. Az utasokat gyorsan megpróbálták más járatokra áttenni, a főszereplő hölgy előtt is hatalmas, türelmetlen utasokból álló sor kígyózott. Ekkor egy ingerült utas előretört a sorban, lecsapta a jegyét a pultra, és felcsattant: - Egy jegyet kérek a legközelebbi gépre, és ajánlom, hogy első osztályra adják! A hölgy türelmesen válaszolt: - Sajnálom, uram! Boldogan segítek Önnek, de előbb az itt sorban álló embereket kell elintéznem.. Az utast ez persze nem hatotta meg, hangosan, hogy mindenki hallja a sorban, megkérdezte: - Hölgyen, tudja maga, hogy én ki vagyok?! A nő elmosolyodott, majd gondolkodás nélkül a hangosbeszélő mikrofonja után nyúlt, és beleszólt: - Figyelem! - kezdte, és a hangja visszhangzott a terminál egész területén. - A 14-es kapunál van egy kedves utasunk, aki nem tudja, kicsoda is ő. Ha bárki segíteni tud személyazonossága megállapításában, kérjük fáradjon a 14-es kapuhoz! A sorban álló utasok hisztérikus röhögése közepette a dühös utas a fogait vicsorgatva odavetette: - Kapja be!! A nő ezen sem ütközött meg, hanem mosolyogva válaszolt: - Sajnálom uram, de ehhez is sorba kell állnia!
    

 Egy kollégám nagybátyja hazafelé tartott éjszaka a forgalmas városi bekötőúton. Csak az nem stimmelt, hogy erősen be volt rúgva, annyira, hogy talán még ránéznie se lett volna szabad az autóra, nemhogy vezetnie. A belső sávban poroszkált halál lassan, hogy ne tűnhessen fel senkinek. Ez a túlzott lassúság (és az időnkénti kilengések) lett a veszte. Hamarosan leintették a rendőrök. Elég volt egyetlen pillantás vérben forgó, bamba szemeire, egyetlen szippantás a leheletéből, és elő kellett venniük a szondát. Felszólították, hogy hagyja ott a kocsit, és tartson velük a kapitányságra. Már épp vitték volna el, amikor két autó összeütközött a szemközti sávban. Szigorúan ráparancsoltak a részeg nagybácsira, maradjon ott, ahol van, és áttűztek helyszínelni. Emberünk viszont rájött, hogy ez az utolsó esélye, gyorsan elhatározta, hogy lelép. Mikor meggyőződött róla, hogy a rendőrök éppen nem láthatják, kereket oldott. Egyenesen a garázsba vitte az autót, és beszaladt rémült feleségéhez. - Ha jönnek a zsaruk, mondd, hogy influenzám van, és egész nap itthon voltam. Közelébe se mentem a kocsinak - hadarta. - Ja, meg hogy odabenn alszom az ágyikómban - fejezte be, és egy whiskeys üveget felkapva a szobájába indult. Félóra múlva megjelent a rendőrség. A feleség kinyitotta az ajtót és még mielőtt a rendőrök megszólalhattak volna, előadta, hogy a férje egész nap ágyban volt, mert beteg, most is alszik, mit akarnak. - Ez esetben, asszonyom - szólalt meg végül a rendőr -, gondolom nincs kifogása ellene, ha benézünk a garázsba - és már nyújtotta is kezét a kulcsért. Az asszony zavartan odaadta, és ő is velük tartott. Amint beléptek, elállt a lélegzete.. A rendőrök viszont azt látták, amire számítottak. Ott állt a gyönyörű rendőrautó, villogott a kék fény a tetején.

Forrás: Renáta

Kolozsvár - Városi vízművek

Egy csatornafedő Kolozsvárról a mostani Beszterce utcából.

"Aztán megemlékeznek gyermekszemnek és -képze-letnek való apró részletekről is, például arról, hogy a két világháború közötti időből megmaradt néhány „Kolozsvár kir. városi vízművek” feliratú csatornafedő (45.). Vagy megtudjuk, hogy a 19. század második felében, a „boldog békeidőkben”, a kávéházakban a korzón, „a kávé mellé tejet és süteményt is felszolgáltak.”"

http://epa.oszk.hu/00400/00458/00138/molnars.html

Kolozsvár egy képeskönyv szerint...

Nicholas Witchell A Loch Ness-i szörny

"1400 éves a legenda. A világ 1933-ban esett bűvöletbe. De a tudomány csak az utóbbi években kezdi komolyan venni a Ness-tóról készített ultrahanglokátoros grafikonokat és a víz alatti fényképfelvételeket. A rejtélyes tények azt látszanak bizonyítani, hogy a civilizált nyugati félteke egy túlnépesedett szigetén él egy ismeretlen fajhoz tartozó állat, amely talán az egyetlen túlélője a dinoszauruszok korának. Nicholas Witchell, a BBC TV hírszerkesztőségének munkatársa dokumentumokat szolgáltat az egész törtétnetről, attól a baptól kezdve, amikor a Szent Columba Kr. u 565-ben megpillantotta Nessie-t, egészen a kutatócsoportok legutóbbi feltárásáig. A Loch Ness-i Szörny hívőit, a szkeptikusokat egyaránt lebilincselő könyv."

"Lenyűgöző olvasmány ... kiváló, világosan megfogalmazott tanulmány" - Gerald Durell

"Ez a legjobb könyv Nessie-ről" - írja Richard Fitter, a Fauna Preservation Society Oryx című lapjában.

Metrum Budapest, 1991

Axel Munthe San Michele regénye

"Axel Munthe különleges hangulatban emlékezik szokatlanul fordulatos orvosi és emberi életútjára. San Michele regénye valamennyiünk titkos vágyát tükrözi, amikor az előkelően gazdag és végtelenül szegény világ nyomorúságát és értékeit megtapasztaló orvos visszavonul a napfénnyel körbeölelt mediterrán szigetre. A történet keretét Capri gyönyörű szigete nyújtja, melynek egyik legszább pontján az öregedő szerző meghatárózó fiatalkori élményeit felidézve történelmi romokon és azok köveiből építi fel saját tervezésű házát, a Villa San Michelet. A szimbólikus erejű építkezés eredménye ma is Anacapri egyik legmegérintőbb látványossága. A tengerre, szélre és napsütésre nyitott villa erős fényeiben Axel Munthe szinte teljesen elvesztette szeme világát, mely a sors kegyetlensége, de  talán ajándéka is egyben. Ajándék mert az emlékeket felidéző és érzékletesen átadó belső látás ilyenkor felerősödik. Ez az ajándék valamennyi olvasóé, hiszen San Michele regénye generációkat átívelően képes csodálatos élményt nyújtani."

Dr. Rónaszéki Aladár

"Megjelent a Szabad Tér Kft gondozásában, 2007-ben.
Jelen kötet a Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt.  1934-es kiadása alapján készült.
Hálás köszönet Dr. Rónaszéki Aladárnak.
A kötet megjelenését segítette a Villa San Michelle egykori és jelenlegi igazgtója Erdeős Levente és Peter Cottino."

 San Michele regényéről angolul ha szeretnél egy személyes leírást is elolvasni amit megtehetsz a megadott linken.

Békés Pál Érzékeny utazások Közép-Europán át

"avagy Jorik András különös vándorlása volt és való országok földjén, mely tömérdek tanulsággal szolgál mindazok számára, kik tudni kívánják mire szolgálhat egy örökül kapott ezüsttálca s mire szolgál a história"

Szépirodalmi Könyvkiadó

Budapest 1991

Ex Libris Lux Lénárt

Szegény Jorik!
Mármint e könyv hőse: Jorik András antikvárius-tanonc. A nagynénje halála után reászármazó örökségből nekivág Közép-Europának. Útja során mestere és személyiségének kovácsa, Lux Lénárt antikvárius tanításait követve minden módon igyekszik elkerülni a históriával való találkozást. Nehéz feladat, ha ugyan nem lehetetlen; a história ugyanis tőrt és gáncsot vet neki, űzi lankadatlan. A mester ráadásul - hogy ezzel is nehezítse életét - kötelezi: utazásáról vezessen naplót. Szegény Jorik tetejében ( szigorú, majdhogy kegyetlenül szakszerű nevelése következtében) kizárólag a XVIII. és XIX. század fordulójának nyelvezetén képes írni és gondolkozni.  A tervezett kéjutazás kínos meneküléssé változik, kortársunk, a sors- és históriaüldözte érzékeny utazó végigbandukolja Közep-Európát és csak szamhunyásnyi időkre lel megnyugvást egy-gy puha női ölben - lelhet.e biztosabb rejtekhelyet?
Tucatnyi súlyos kérdés merül fel és el. Elrejtőzhetünk-e a história elől? E regény hőse hős-e? És így tovább.  Csak egyvalami bizonyos: olyen tanítvány naplóját tartjuk kezünkben, ki végül meghasonlik mesterével.
Szerepelenk még: Lawrence Sterne angol író (álnéven), Ján és Jiři Strelec (prágai ikrek), Anežka (szőke), Diána (fekete), Winniefried (vörös), Petunia (barna), Kati (albán férfi), Mirabell (korcs kutya), egy naurui bányamérnök, a Gólem, Rikker Joci, Kleió, a történetírás múzsája, Rózsika néni, tizenhárom Rigó Jancsi, a hamelni patkányfógó, a buchenwaldi mozigépész, fináncok, szervek, utaskísérők, útitársak - és még sokan mások.

Ambrose Bierce Legkedvesebb gyilkosságom

Elbeszélések

Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1991

A novelláskötet útószava:

"Ambrose Bierce (1842-1914) a századforduló amerikai irodalmának egyik jelentős alakja. Élete - és még inkább halála: kideríthetetlen körülmények között veszett nyoma a háborús Mexikóban - komor legenda. Több mint hatvan novellája között is csak kettő akad, amelynek tárgya nem a halál. Gondosan megszerkesztett rövid elbeszéléseiben leginkább az élet nyomasztó oldalai foglalkoztatták: emberi gyengeségek, félelmek, őrültség, borzalom stb. A hiábavaló vágyak és törekvések, a gonoszság és kegyetlenség csaknem minden aspektusát megszólaltatta, nemegyszer a swifti szatíra vagy a voltaire-i gúny eszközeihez nyúlva. Céltudatos törekvése a megdöbbentő hatásra, a hirtelen, mindig váratlan fordulatokban kulmináló befejezésre még érdekesebbé, még izgalmasabbá teszi irásait."

Írasai közül érdemes megemlíteni a The Devil's Dictionary (Az ördög szótára) című szatírikus művét.
További olvasnivaló az Ekultúrán  Ambrose Bierce életrajz , Ambrose Bierce összes novallái .

B. Traven A taliga

B. Traven A taliga (B. Traven Der Karren)

Fordította Szegő István

Olcsó könyvtár

Állami irodalmi és művészet kiadó

Bukarest  1963

Részlet Vajda Gábor  utószavából:

"Ki ez az író? - a kérdés minden könyvsiker után  felvetődik, de talán sohasem nehezebb választ adni rá, mint éppen ebben az esetben. Traven ugyanis nem hajlandó felfedni személyét, s ezzel számtalan találgatásra ad alkalmat. Írták már róla, hogy anarchista német emigráns, egykori cári nagyherceg, galíciai kóbor cigányok ivadéke. Elterjedt olyan feltevés, amely szerint müncheni újságíró vagy dán író rejtőzik neve mögött. De mindez alaptalannak bizonyult. Legutóbb azt híresztelték: Alfonso Lopez Mateos, mexikó jelenlegi elnöke írja a Traven-műveket: arra alapozták ezt hogy az elnök meghalt nővére, Esperanza Lopez Mateos az író titkárnője és műveinek fordítója volt. Amikor egy lap fényképet kért tőle, csoportképet küldött, amely természetesen szintén nem vitt közelebb a rejtély megoldásáshoz. B.T NEWS címen időszaki kiadvány jelenik meg angol nyelven, de ez sem segít eloszlatni a homályt, inkább az érdeklődést növeli a különös író iránt, aki Zürichben élő európai képviselőjének is csak két adatot árult el magáról negyedszázaddal ezelőtt írt levelében: "A közhiedelemmel ellentétben, nem vagyok német. 1900-ban születtem, s tízéves korom óta Mexikóban élek. Életrajzómat magánügynek tekintem. Véleményem szerint, ha egy ember nem ismerhető meg művei által, akkor vagy ő nem ér valami sokat, vagy művei .."
Így hát az olvasó Traven esetében különösen minden író legigazabb vallomására, műveire van utalva. A taliga, amely most az Olcsó Könyvtár sorozatban kerül az olvasó kezébe, a már említett Mahagoni-ciklus első kötete de önmagában is lezárt egész. A huszadik század elején a Diaz-diktatúra idejében időszakában játszódik Mexikóban akárcsak Traven legtöbb regénye. Egy nagybirtokos fincájáról indul el Andreu Ugaldo, a főhős. A fiatal indián elszakad szüleitől, akiket a többi peonhoz hasonlóan röghöz köt a feudalizmus bilincseinél súlyosabb rabiga, az adósság, amely a földesúr boltjában halmozodik, mert többszörös áron írják terhére a másutt be nem szerezhető, de nélkülözhetetlen és - pénz híján - hitelbe vásárolt árut. A földbirtokos vejénél, egy kisvárosi kereskedőnél tanul meg Andreu írni-olvasni, pénzzel bánni, majd amikor gazdája kártyán elveszti, a kisváros után a nagy országot is megismeri - a taliga mellett: carrateróvá lesz, ökrök vonta kordékaravánokkal vándorol, és élettársra is talál. Kemény sorsán keresztül, az aprólékos leírást szatirikus ábrázolással és lírai hangvétellel váltva mutatja be Traven a mexikói falu és kisváros életét, egész társadalmát, a spanyol eredetű uralkodóosztály korruptságát, az indiánok folklórkincsét."

További olvasnivaló B. Travenről.

Verne Gyula Munkái Dél Csillaga

Jules Verne
Dél Csillaga

A regény eredeti címe:
L'etoile du sud

Franciából fordította:
Szentgyörgyi Ferenc

A címlap Sebők Imre műve

Kiadja:
Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest

Részlet az előszóból

Jules Verne (1828 - 1905)

"Ha ma Új-Guineában vagy akár Grönlandban bárkit megkérdezünk, tudja-e, ki volt Verne, egészen bizonyos, hogy felcsillanó szemmel sorolja fel a közel negyven éve elhunyt írónak egész sor munkáját, amelyeket együltében, lelkesedve olvasott végig s amelyek egy emberéletre szoló emléket hagytak hátra a szívében. Ámde ugyanígy kérdezhetnők sorra a közelmúlt évtizedek legnagyobb feltalálóit: ki volt rájuk a legnagyobb hatássaé, ki ihlette meg őket technikai elgondolásaikban? Ha őszintén felelnek kénytelenek bevallani, hogy a kormányozható léghajó ötletét Verne "Öt hét a léghajón" c. regényéből, a motoros repülőgép eszméjét A hodító Robur-ból, a fonográf gondolatát "Egy kinai ember viszontagságai Kinában" című regényéből, az automobil lehetőségét a "Gőzkocsi"-ról írott könyvéből, a tengeralattjáró hajót a "Húszezer mérföld a tenger" alatt című írásából és a hadicélokat szolgáló tengeralattjáró felhasználását a "Sándor Mátyás"-ból merítették. "

Dr. Vajda Gyula Ünnepi Versek

Dr. Vajda Gyula Ünnepi Versek
Szavalókönyv

Iskolai ünnepélyekre alkalmas költemények gyüjteménye

Szerkesztett Dr Vajda Gyula állami felsőbb leányiskolai igazgató

Budapest, 1907
Singer és Wolfner kiadása
(VI., Andrássy út 10.)

Példaként Lampérth Géza versét mutatom be a kötetből ma szeptember 10-én. A vers Sisiről szól ( Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné) aki ezen a napon 1898-ban lett merénylet áldozata.

Szeptember 10-én

 E napon rebbent meg fölöttünk
 A halálmadár rémes szárnya
 Vigasztalan gyász sötét árnya
 E napon hullott könnyeső
 Itt minden hantra, rögre ...
 E napon vesztettük el Őt
 Örökre, mindörökre

 Őt, akit szomorú napokban
 Az ég kegyelme külde nékünk,
 Hogy légyen mi erős oltalmunk,
 Bizodalmunk és menedékünk.
 Régi haragot, régi bút
 Csitítson, szelidítsen -
 S mély vészes szakadék felett
 Aranyhidat építsen.

 Őt, akit távol sóhajt hallván
 Hű magyar népe bú-bajáról,
 Résztvevő szivével leszállott
 A trónnak büszke magasáról,
 S bejárta itt a róna tért,
 A völgyet és a halmot
 S lépte nyomában szerteszét
 Öröm virága hajtott.

 Őt, akinek nagy áldott szívét
 Hét, fájdalmas tőr járta által
 S vigasztalója, gyógyítója
 A magány volt, virág s madárral ...
 Az is édesebb volt neki,
 Ha magyar földön lelte,
 Idegenből is haza járt
 Vágyal szárnyan a lelke

 E nap ... Némul vigasztalan szó,
 Ó nem, nem vesztettük mi őt el,
 Im, tiszta, glóriás alakja
 Nőttön-nő köztünk az idővel.
 El csak porlandó része tünt,
 Lelke - szivünk örökje,
 E napon lett Ő miénk
 Igazán mindörökre!

                                   Lampérth Géza

Siralmas Erdély

Siralmas Erdély

Történeti elbeszélések a régi időkből
Hazafias könyvtár
A magyar ifjúságnak írta Gaál Mózes
Kiss Lajos rajzaival
Pozsony-Budapest
Kiadja Stampfel Károly

Tartalom:

A Jedikula rabja
A vitéz szász
Dacó uram szamara
Az utolsó próba
Koldus herceg

Rose: Angol

Rose: Angol
Felelős kiadó: Rose Károly - Közlekedési nyomda Kft. F. v.:  Stettner A.
1939

Robert Louis Stevenson Emberrablók

Robert Louis Stevenson Emberrablók
regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1956

"Angol-skót író. Edinburghban született, neves skót mőrnök-család fiaként. Apja építettte az angliai partvidék világítótornyait. Az edinburghi egyetemen jogot tanult, 1875-ben meg is szerezte az ügyvédi diplomát. Eközben folyóiratokban tanulmányokat írt. Rövidesen búcsút mondott az ügyvédi pályának és életét teljesen az irodalomnak szentelte, amelyre nagy lelkiismeretsséggel - és eredményesen - készült fel. Hogy gyönge szervezetét megerősítse, sokat utazgatott: eleinte gyalogszerrel Skóciában és Franciaországban majd távoli országokban. 188o-ban Californiában megnösült. Krónikussá váló tüdőbetegsége miatt a következő nyolc esztendő folyamán különböző üdülőhelyeket keres fel Európában és Amerikában, majd hosszabb tengeri útra indul a Csendes-óceanon. 189o-ben Szamoa szigeteken telepszik le; itt tölti életének hátralevő életét. A szamoai éghajlat jót tett beteg szervezetének, egészségi állapotába javulás állt be. Úgy látszott, hogy termékeny írói életnek néz elébe. Ekkor azonban, negyvennégy éves korában hirtelen meghalt. Villájától nem messze, egy hegy tetején temették el."

Moritz Hartmann A chilloni fogoly

Moritz Hartmann A chilloni fogoly, regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1957
Fordította Gyulai Ágost
Szemelvények Mádl Antal utószavából

"A chilloni fogoly (1861) a szabadságért küzdő Bonnivard, genfi főpap élettörténetét mondja el.
Moritz Hartmann a 19. század osztrák irodalmának egyik leghaladóbb alakja. A mai  Csehország nyugati részén, Dusnikban született jómódú polgári családból. Az elemi iskola elvégzése után a jungbuzlaui piaristáknál tanul, majd Prágában és Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait. Apja kívánságára az orvosi pályát vállasztja de a Monarchia legnagyobb városainak élénk irodalmi és politikai jobban vonzotta. Nehezen viseli a korabeli iskolák vasfegyelmét, s mikor a bécsi cenzúra költői munkája elé is akadályokat gördítet, búcsút mondott az egyetemnek és a Habsburg birodalomnak egyaránt. Lipcsébe ment, ahol rövidesen megjelenik verseinek első gyüjteményes kiadása (1845).
Különös érdeklődéssel és figyelemmel kíséri a szabadságukért harcoló elnyomott népek sorsát. Írói fantáziája, mely állandóan a forradalmak színhelyén jár, legtöbbet a magyar nép  szabadságharcával foglalkozik. Éljen Kossuth  című fejezetben kifejezésre jut, hogy a költő a forradalmi hullám elcsendesedése után a magyarok harcától várja egész Európa népeinek megváltását. A harcoló magyarokat saját történelmükből vett példákkal buzdítja. Utal Rákóczi rebelliseire, és sorjában megemlékezik a magyar szabadságharc vezetőiről. Kossuth szónoki tehetségéről külön költeményr ír. A magyarok iránti érdeklődése nem szünik meg a forradalom bukásával. Rövid két évvel Petőfi halála után a magyar származású Szarvadyval együtt Petőfi-költeményeket ad ki német nyelven. Évekkel később személyesen járt Magyarországon; egy Pesten megjelenő németnyelvű lap meghívta külpolitikai szerkesztőnek. Hartmann Kossuth és Petőfi Magyarországát kereste, de mikor ehelyett a Bach-korszak megtorló intézkedéseivel találta magát szembe, inkább visszatért az emigrációba és nem vállalta a megbízatást."

Becsület és Hűség

Becsület és Hűség. Történeti elbeszélések a régi időkből.

Hazafias könyvtár, szerkeszti Gaál Mózes

II. Kötet

Kiss Lajos Rajzaival

A magyar ifjúságnak írták Tábori Róbert, Szerelemhegyi Tivadar, Szalay Sándor, Bánfi János, Solymossi Sándor

Tartalom
Az utolsó mentsvár
A királyért
Vihar-gyöngyök
Kegyetlen büntetés
Az ingovány-vár

Budapest - Pozsony

Kiadja Stampfel Károly

Szomaházy István - Kártyavár

Szomaházy István Kártyavár, egy újságvállalat története , Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap És Könyvkiadó-Vállalat kiadása.
Szomaházy István A ma krónikája című elbeszéléskötete letölthető a Magyar Elektonikus Könyvtárnál.