Elbeszélések
Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1991
A novelláskötet útószava:
"Ambrose Bierce (1842-1914) a századforduló amerikai irodalmának egyik jelentős alakja. Élete - és még inkább halála: kideríthetetlen körülmények között veszett nyoma a háborús Mexikóban - komor legenda. Több mint hatvan novellája között is csak kettő akad, amelynek tárgya nem a halál. Gondosan megszerkesztett rövid elbeszéléseiben leginkább az élet nyomasztó oldalai foglalkoztatták: emberi gyengeségek, félelmek, őrültség, borzalom stb. A hiábavaló vágyak és törekvések, a gonoszság és kegyetlenség csaknem minden aspektusát megszólaltatta, nemegyszer a swifti szatíra vagy a voltaire-i gúny eszközeihez nyúlva. Céltudatos törekvése a megdöbbentő hatásra, a hirtelen, mindig váratlan fordulatokban kulmináló befejezésre még érdekesebbé, még izgalmasabbá teszi irásait."
Írasai közül érdemes megemlíteni a The Devil's Dictionary (Az ördög szótára) című szatírikus művét.
További olvasnivaló az Ekultúrán Ambrose Bierce életrajz , Ambrose Bierce összes novallái .
2009. november 10., kedd
2009. október 6., kedd
B. Traven A taliga
B. Traven A taliga (B. Traven Der Karren)
Fordította Szegő István
Olcsó könyvtár
Állami irodalmi és művészet kiadó
Bukarest 1963
Részlet Vajda Gábor utószavából:
"Ki ez az író? - a kérdés minden könyvsiker után felvetődik, de talán sohasem nehezebb választ adni rá, mint éppen ebben az esetben. Traven ugyanis nem hajlandó felfedni személyét, s ezzel számtalan találgatásra ad alkalmat. Írták már róla, hogy anarchista német emigráns, egykori cári nagyherceg, galíciai kóbor cigányok ivadéke. Elterjedt olyan feltevés, amely szerint müncheni újságíró vagy dán író rejtőzik neve mögött. De mindez alaptalannak bizonyult. Legutóbb azt híresztelték: Alfonso Lopez Mateos, mexikó jelenlegi elnöke írja a Traven-műveket: arra alapozták ezt hogy az elnök meghalt nővére, Esperanza Lopez Mateos az író titkárnője és műveinek fordítója volt. Amikor egy lap fényképet kért tőle, csoportképet küldött, amely természetesen szintén nem vitt közelebb a rejtély megoldásáshoz. B.T NEWS címen időszaki kiadvány jelenik meg angol nyelven, de ez sem segít eloszlatni a homályt, inkább az érdeklődést növeli a különös író iránt, aki Zürichben élő európai képviselőjének is csak két adatot árult el magáról negyedszázaddal ezelőtt írt levelében: "A közhiedelemmel ellentétben, nem vagyok német. 1900-ban születtem, s tízéves korom óta Mexikóban élek. Életrajzómat magánügynek tekintem. Véleményem szerint, ha egy ember nem ismerhető meg művei által, akkor vagy ő nem ér valami sokat, vagy művei .."
Így hát az olvasó Traven esetében különösen minden író legigazabb vallomására, műveire van utalva. A taliga, amely most az Olcsó Könyvtár sorozatban kerül az olvasó kezébe, a már említett Mahagoni-ciklus első kötete de önmagában is lezárt egész. A huszadik század elején a Diaz-diktatúra idejében időszakában játszódik Mexikóban akárcsak Traven legtöbb regénye. Egy nagybirtokos fincájáról indul el Andreu Ugaldo, a főhős. A fiatal indián elszakad szüleitől, akiket a többi peonhoz hasonlóan röghöz köt a feudalizmus bilincseinél súlyosabb rabiga, az adósság, amely a földesúr boltjában halmozodik, mert többszörös áron írják terhére a másutt be nem szerezhető, de nélkülözhetetlen és - pénz híján - hitelbe vásárolt árut. A földbirtokos vejénél, egy kisvárosi kereskedőnél tanul meg Andreu írni-olvasni, pénzzel bánni, majd amikor gazdája kártyán elveszti, a kisváros után a nagy országot is megismeri - a taliga mellett: carrateróvá lesz, ökrök vonta kordékaravánokkal vándorol, és élettársra is talál. Kemény sorsán keresztül, az aprólékos leírást szatirikus ábrázolással és lírai hangvétellel váltva mutatja be Traven a mexikói falu és kisváros életét, egész társadalmát, a spanyol eredetű uralkodóosztály korruptságát, az indiánok folklórkincsét."
További olvasnivaló B. Travenről.
Fordította Szegő István
Olcsó könyvtár
Állami irodalmi és művészet kiadó
Bukarest 1963
Részlet Vajda Gábor utószavából:
"Ki ez az író? - a kérdés minden könyvsiker után felvetődik, de talán sohasem nehezebb választ adni rá, mint éppen ebben az esetben. Traven ugyanis nem hajlandó felfedni személyét, s ezzel számtalan találgatásra ad alkalmat. Írták már róla, hogy anarchista német emigráns, egykori cári nagyherceg, galíciai kóbor cigányok ivadéke. Elterjedt olyan feltevés, amely szerint müncheni újságíró vagy dán író rejtőzik neve mögött. De mindez alaptalannak bizonyult. Legutóbb azt híresztelték: Alfonso Lopez Mateos, mexikó jelenlegi elnöke írja a Traven-műveket: arra alapozták ezt hogy az elnök meghalt nővére, Esperanza Lopez Mateos az író titkárnője és műveinek fordítója volt. Amikor egy lap fényképet kért tőle, csoportképet küldött, amely természetesen szintén nem vitt közelebb a rejtély megoldásáshoz. B.T NEWS címen időszaki kiadvány jelenik meg angol nyelven, de ez sem segít eloszlatni a homályt, inkább az érdeklődést növeli a különös író iránt, aki Zürichben élő európai képviselőjének is csak két adatot árult el magáról negyedszázaddal ezelőtt írt levelében: "A közhiedelemmel ellentétben, nem vagyok német. 1900-ban születtem, s tízéves korom óta Mexikóban élek. Életrajzómat magánügynek tekintem. Véleményem szerint, ha egy ember nem ismerhető meg művei által, akkor vagy ő nem ér valami sokat, vagy művei .."
Így hát az olvasó Traven esetében különösen minden író legigazabb vallomására, műveire van utalva. A taliga, amely most az Olcsó Könyvtár sorozatban kerül az olvasó kezébe, a már említett Mahagoni-ciklus első kötete de önmagában is lezárt egész. A huszadik század elején a Diaz-diktatúra idejében időszakában játszódik Mexikóban akárcsak Traven legtöbb regénye. Egy nagybirtokos fincájáról indul el Andreu Ugaldo, a főhős. A fiatal indián elszakad szüleitől, akiket a többi peonhoz hasonlóan röghöz köt a feudalizmus bilincseinél súlyosabb rabiga, az adósság, amely a földesúr boltjában halmozodik, mert többszörös áron írják terhére a másutt be nem szerezhető, de nélkülözhetetlen és - pénz híján - hitelbe vásárolt árut. A földbirtokos vejénél, egy kisvárosi kereskedőnél tanul meg Andreu írni-olvasni, pénzzel bánni, majd amikor gazdája kártyán elveszti, a kisváros után a nagy országot is megismeri - a taliga mellett: carrateróvá lesz, ökrök vonta kordékaravánokkal vándorol, és élettársra is talál. Kemény sorsán keresztül, az aprólékos leírást szatirikus ábrázolással és lírai hangvétellel váltva mutatja be Traven a mexikói falu és kisváros életét, egész társadalmát, a spanyol eredetű uralkodóosztály korruptságát, az indiánok folklórkincsét."
További olvasnivaló B. Travenről.
Labels:
1963,
A taliga,
B. Traven,
Bukarest,
indiánok,
Mexikó,
német irodalom,
olcsó könyvtár
2009. szeptember 15., kedd
Verne Gyula Munkái Dél Csillaga
Jules Verne
Dél Csillaga
A regény eredeti címe:
L'etoile du sud
Franciából fordította:
Szentgyörgyi Ferenc
A címlap Sebők Imre műve
Kiadja:
Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest
Részlet az előszóból
Jules Verne (1828 - 1905)
"Ha ma Új-Guineában vagy akár Grönlandban bárkit megkérdezünk, tudja-e, ki volt Verne, egészen bizonyos, hogy felcsillanó szemmel sorolja fel a közel negyven éve elhunyt írónak egész sor munkáját, amelyeket együltében, lelkesedve olvasott végig s amelyek egy emberéletre szoló emléket hagytak hátra a szívében. Ámde ugyanígy kérdezhetnők sorra a közelmúlt évtizedek legnagyobb feltalálóit: ki volt rájuk a legnagyobb hatássaé, ki ihlette meg őket technikai elgondolásaikban? Ha őszintén felelnek kénytelenek bevallani, hogy a kormányozható léghajó ötletét Verne "Öt hét a léghajón" c. regényéből, a motoros repülőgép eszméjét A hodító Robur-ból, a fonográf gondolatát "Egy kinai ember viszontagságai Kinában" című regényéből, az automobil lehetőségét a "Gőzkocsi"-ról írott könyvéből, a tengeralattjáró hajót a "Húszezer mérföld a tenger" alatt című írásából és a hadicélokat szolgáló tengeralattjáró felhasználását a "Sándor Mátyás"-ból merítették. "
Dél Csillaga
A regény eredeti címe:
L'etoile du sud
Franciából fordította:
Szentgyörgyi Ferenc
A címlap Sebők Imre műve
Kiadja:
Forrás Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat R.-T., Budapest
Részlet az előszóból
Jules Verne (1828 - 1905)
"Ha ma Új-Guineában vagy akár Grönlandban bárkit megkérdezünk, tudja-e, ki volt Verne, egészen bizonyos, hogy felcsillanó szemmel sorolja fel a közel negyven éve elhunyt írónak egész sor munkáját, amelyeket együltében, lelkesedve olvasott végig s amelyek egy emberéletre szoló emléket hagytak hátra a szívében. Ámde ugyanígy kérdezhetnők sorra a közelmúlt évtizedek legnagyobb feltalálóit: ki volt rájuk a legnagyobb hatássaé, ki ihlette meg őket technikai elgondolásaikban? Ha őszintén felelnek kénytelenek bevallani, hogy a kormányozható léghajó ötletét Verne "Öt hét a léghajón" c. regényéből, a motoros repülőgép eszméjét A hodító Robur-ból, a fonográf gondolatát "Egy kinai ember viszontagságai Kinában" című regényéből, az automobil lehetőségét a "Gőzkocsi"-ról írott könyvéből, a tengeralattjáró hajót a "Húszezer mérföld a tenger" alatt című írásából és a hadicélokat szolgáló tengeralattjáró felhasználását a "Sándor Mátyás"-ból merítették. "
Labels:
Dél Csillaga,
francia irodalom,
Jules Verne,
regény,
Verne Gyula
2009. szeptember 10., csütörtök
Dr. Vajda Gyula Ünnepi Versek
Dr. Vajda Gyula Ünnepi Versek
Szavalókönyv
Iskolai ünnepélyekre alkalmas költemények gyüjteménye
Szerkesztett Dr Vajda Gyula állami felsőbb leányiskolai igazgató
Budapest, 1907
Singer és Wolfner kiadása
(VI., Andrássy út 10.)
Példaként Lampérth Géza versét mutatom be a kötetből ma szeptember 10-én. A vers Sisiről szól ( Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné) aki ezen a napon 1898-ban lett merénylet áldozata.
Szavalókönyv
Iskolai ünnepélyekre alkalmas költemények gyüjteménye
Szerkesztett Dr Vajda Gyula állami felsőbb leányiskolai igazgató
Budapest, 1907
Singer és Wolfner kiadása
(VI., Andrássy út 10.)
Példaként Lampérth Géza versét mutatom be a kötetből ma szeptember 10-én. A vers Sisiről szól ( Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné) aki ezen a napon 1898-ban lett merénylet áldozata.
Szeptember 10-én
E napon rebbent meg fölöttünk
A halálmadár rémes szárnya
Vigasztalan gyász sötét árnya
E napon hullott könnyeső
Itt minden hantra, rögre ...
E napon vesztettük el Őt
Örökre, mindörökre
Őt, akit szomorú napokban
Az ég kegyelme külde nékünk,
Hogy légyen mi erős oltalmunk,
Bizodalmunk és menedékünk.
Régi haragot, régi bút
Csitítson, szelidítsen -
S mély vészes szakadék felett
Aranyhidat építsen.
Őt, akit távol sóhajt hallván
Hű magyar népe bú-bajáról,
Résztvevő szivével leszállott
A trónnak büszke magasáról,
S bejárta itt a róna tért,
A völgyet és a halmot
S lépte nyomában szerteszét
Öröm virága hajtott.
Őt, akinek nagy áldott szívét
Hét, fájdalmas tőr járta által
S vigasztalója, gyógyítója
A magány volt, virág s madárral ...
Az is édesebb volt neki,
Ha magyar földön lelte,
Idegenből is haza járt
Vágyal szárnyan a lelke
E nap ... Némul vigasztalan szó,
Ó nem, nem vesztettük mi őt el,
Im, tiszta, glóriás alakja
Nőttön-nő köztünk az idővel.
El csak porlandó része tünt,
Lelke - szivünk örökje,
E napon lett Ő miénk
Igazán mindörökre!
Lampérth Géza
E napon rebbent meg fölöttünk
A halálmadár rémes szárnya
Vigasztalan gyász sötét árnya
E napon hullott könnyeső
Itt minden hantra, rögre ...
E napon vesztettük el Őt
Örökre, mindörökre
Őt, akit szomorú napokban
Az ég kegyelme külde nékünk,
Hogy légyen mi erős oltalmunk,
Bizodalmunk és menedékünk.
Régi haragot, régi bút
Csitítson, szelidítsen -
S mély vészes szakadék felett
Aranyhidat építsen.
Őt, akit távol sóhajt hallván
Hű magyar népe bú-bajáról,
Résztvevő szivével leszállott
A trónnak büszke magasáról,
S bejárta itt a róna tért,
A völgyet és a halmot
S lépte nyomában szerteszét
Öröm virága hajtott.
Őt, akinek nagy áldott szívét
Hét, fájdalmas tőr járta által
S vigasztalója, gyógyítója
A magány volt, virág s madárral ...
Az is édesebb volt neki,
Ha magyar földön lelte,
Idegenből is haza járt
Vágyal szárnyan a lelke
E nap ... Némul vigasztalan szó,
Ó nem, nem vesztettük mi őt el,
Im, tiszta, glóriás alakja
Nőttön-nő köztünk az idővel.
El csak porlandó része tünt,
Lelke - szivünk örökje,
E napon lett Ő miénk
Igazán mindörökre!
Lampérth Géza
Labels:
1907,
költemények,
Lampérth Géza,
Singer és Wolfner,
Sisi,
Szavalókönyv,
szeptember 10,
Ünnepi Versek,
versek
2009. szeptember 9., szerda
Siralmas Erdély
Siralmas Erdély
Történeti elbeszélések a régi időkből
Hazafias könyvtár
A magyar ifjúságnak írta Gaál Mózes
Kiss Lajos rajzaival
Pozsony-Budapest
Kiadja Stampfel Károly
Tartalom:
A Jedikula rabja
A vitéz szász
Dacó uram szamara
Az utolsó próba
Koldus herceg
Történeti elbeszélések a régi időkből
Hazafias könyvtár
A magyar ifjúságnak írta Gaál Mózes
Kiss Lajos rajzaival
Pozsony-Budapest
Kiadja Stampfel Károly
Tartalom:
A Jedikula rabja
A vitéz szász
Dacó uram szamara
Az utolsó próba
Koldus herceg
2009. szeptember 7., hétfő
2009. szeptember 6., vasárnap
Robert Louis Stevenson Emberrablók
Robert Louis Stevenson Emberrablók
regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1956
"Angol-skót író. Edinburghban született, neves skót mőrnök-család fiaként. Apja építettte az angliai partvidék világítótornyait. Az edinburghi egyetemen jogot tanult, 1875-ben meg is szerezte az ügyvédi diplomát. Eközben folyóiratokban tanulmányokat írt. Rövidesen búcsút mondott az ügyvédi pályának és életét teljesen az irodalomnak szentelte, amelyre nagy lelkiismeretsséggel - és eredményesen - készült fel. Hogy gyönge szervezetét megerősítse, sokat utazgatott: eleinte gyalogszerrel Skóciában és Franciaországban majd távoli országokban. 188o-ban Californiában megnösült. Krónikussá váló tüdőbetegsége miatt a következő nyolc esztendő folyamán különböző üdülőhelyeket keres fel Európában és Amerikában, majd hosszabb tengeri útra indul a Csendes-óceanon. 189o-ben Szamoa szigeteken telepszik le; itt tölti életének hátralevő életét. A szamoai éghajlat jót tett beteg szervezetének, egészségi állapotába javulás állt be. Úgy látszott, hogy termékeny írói életnek néz elébe. Ekkor azonban, negyvennégy éves korában hirtelen meghalt. Villájától nem messze, egy hegy tetején temették el."
regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1956
"Angol-skót író. Edinburghban született, neves skót mőrnök-család fiaként. Apja építettte az angliai partvidék világítótornyait. Az edinburghi egyetemen jogot tanult, 1875-ben meg is szerezte az ügyvédi diplomát. Eközben folyóiratokban tanulmányokat írt. Rövidesen búcsút mondott az ügyvédi pályának és életét teljesen az irodalomnak szentelte, amelyre nagy lelkiismeretsséggel - és eredményesen - készült fel. Hogy gyönge szervezetét megerősítse, sokat utazgatott: eleinte gyalogszerrel Skóciában és Franciaországban majd távoli országokban. 188o-ban Californiában megnösült. Krónikussá váló tüdőbetegsége miatt a következő nyolc esztendő folyamán különböző üdülőhelyeket keres fel Európában és Amerikában, majd hosszabb tengeri útra indul a Csendes-óceanon. 189o-ben Szamoa szigeteken telepszik le; itt tölti életének hátralevő életét. A szamoai éghajlat jót tett beteg szervezetének, egészségi állapotába javulás állt be. Úgy látszott, hogy termékeny írói életnek néz elébe. Ekkor azonban, negyvennégy éves korában hirtelen meghalt. Villájától nem messze, egy hegy tetején temették el."
2009. szeptember 4., péntek
Moritz Hartmann A chilloni fogoly
Moritz Hartmann A chilloni fogoly, regény
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1957
Fordította Gyulai Ágost
Szemelvények Mádl Antal utószavából
"A chilloni fogoly (1861) a szabadságért küzdő Bonnivard, genfi főpap élettörténetét mondja el.
Moritz Hartmann a 19. század osztrák irodalmának egyik leghaladóbb alakja. A mai Csehország nyugati részén, Dusnikban született jómódú polgári családból. Az elemi iskola elvégzése után a jungbuzlaui piaristáknál tanul, majd Prágában és Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait. Apja kívánságára az orvosi pályát vállasztja de a Monarchia legnagyobb városainak élénk irodalmi és politikai jobban vonzotta. Nehezen viseli a korabeli iskolák vasfegyelmét, s mikor a bécsi cenzúra költői munkája elé is akadályokat gördítet, búcsút mondott az egyetemnek és a Habsburg birodalomnak egyaránt. Lipcsébe ment, ahol rövidesen megjelenik verseinek első gyüjteményes kiadása (1845).
Különös érdeklődéssel és figyelemmel kíséri a szabadságukért harcoló elnyomott népek sorsát. Írói fantáziája, mely állandóan a forradalmak színhelyén jár, legtöbbet a magyar nép szabadságharcával foglalkozik. Éljen Kossuth című fejezetben kifejezésre jut, hogy a költő a forradalmi hullám elcsendesedése után a magyarok harcától várja egész Európa népeinek megváltását. A harcoló magyarokat saját történelmükből vett példákkal buzdítja. Utal Rákóczi rebelliseire, és sorjában megemlékezik a magyar szabadságharc vezetőiről. Kossuth szónoki tehetségéről külön költeményr ír. A magyarok iránti érdeklődése nem szünik meg a forradalom bukásával. Rövid két évvel Petőfi halála után a magyar származású Szarvadyval együtt Petőfi-költeményeket ad ki német nyelven. Évekkel később személyesen járt Magyarországon; egy Pesten megjelenő németnyelvű lap meghívta külpolitikai szerkesztőnek. Hartmann Kossuth és Petőfi Magyarországát kereste, de mikor ehelyett a Bach-korszak megtorló intézkedéseivel találta magát szembe, inkább visszatért az emigrációba és nem vállalta a megbízatást."
Olcsó könyvtár, Szépirodalmi könyvkiadó 1957
Fordította Gyulai Ágost
Szemelvények Mádl Antal utószavából
"A chilloni fogoly (1861) a szabadságért küzdő Bonnivard, genfi főpap élettörténetét mondja el.
Moritz Hartmann a 19. század osztrák irodalmának egyik leghaladóbb alakja. A mai Csehország nyugati részén, Dusnikban született jómódú polgári családból. Az elemi iskola elvégzése után a jungbuzlaui piaristáknál tanul, majd Prágában és Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait. Apja kívánságára az orvosi pályát vállasztja de a Monarchia legnagyobb városainak élénk irodalmi és politikai jobban vonzotta. Nehezen viseli a korabeli iskolák vasfegyelmét, s mikor a bécsi cenzúra költői munkája elé is akadályokat gördítet, búcsút mondott az egyetemnek és a Habsburg birodalomnak egyaránt. Lipcsébe ment, ahol rövidesen megjelenik verseinek első gyüjteményes kiadása (1845).
Különös érdeklődéssel és figyelemmel kíséri a szabadságukért harcoló elnyomott népek sorsát. Írói fantáziája, mely állandóan a forradalmak színhelyén jár, legtöbbet a magyar nép szabadságharcával foglalkozik. Éljen Kossuth című fejezetben kifejezésre jut, hogy a költő a forradalmi hullám elcsendesedése után a magyarok harcától várja egész Európa népeinek megváltását. A harcoló magyarokat saját történelmükből vett példákkal buzdítja. Utal Rákóczi rebelliseire, és sorjában megemlékezik a magyar szabadságharc vezetőiről. Kossuth szónoki tehetségéről külön költeményr ír. A magyarok iránti érdeklődése nem szünik meg a forradalom bukásával. Rövid két évvel Petőfi halála után a magyar származású Szarvadyval együtt Petőfi-költeményeket ad ki német nyelven. Évekkel később személyesen járt Magyarországon; egy Pesten megjelenő németnyelvű lap meghívta külpolitikai szerkesztőnek. Hartmann Kossuth és Petőfi Magyarországát kereste, de mikor ehelyett a Bach-korszak megtorló intézkedéseivel találta magát szembe, inkább visszatért az emigrációba és nem vállalta a megbízatást."
2009. augusztus 29., szombat
Becsület és Hűség

Becsület és Hűség. Történeti elbeszélések a régi időkből.
Hazafias könyvtár, szerkeszti Gaál Mózes
II. Kötet
Kiss Lajos Rajzaival
A magyar ifjúságnak írták Tábori Róbert, Szerelemhegyi Tivadar, Szalay Sándor, Bánfi János, Solymossi Sándor
Tartalom
Az utolsó mentsvár
A királyért
Vihar-gyöngyök
Kegyetlen büntetés
Az ingovány-vár
Budapest - Pozsony
Kiadja Stampfel Károly
2009. augusztus 28., péntek
Szomaházy István - Kártyavár

Szomaházy István A ma krónikája című elbeszéléskötete letölthető a Magyar Elektonikus Könyvtárnál.
2009. augusztus 27., csütörtök
K. Pausztovszkij Az aranygyapjú földjén

Új Magyar Könyvkiadó 1955
"Konsztantin Georgievics Pausztovszkij 1892-ben született Moszkvában. Édesapja vasúti mérnök volt. Gyermekkorát egy kis ukrajnai faluban töltötte. Középiskoláit és egyetemi tanulmányait Kievben, majd Moszkvában végezte. Első írásai 1911-ben jelentek meg egy kievi folyóiratban."
2009. augusztus 26., szerda
Henry S. Landor Utazás a rejtelmes Tibetben

Tábori Kornél a fordító.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)